Mind a két madár a meredek löszfalba, méteresnél mélyebb alagutat fúr, ennek végében van a fészkük, amit nem bélelnek ki. A tojásaik fehérek. A fiókáik rövid idő alatt kikelnek, és nagyon gyorsan fejlődnek. A szülők fáradhatatlanul hordják az ízeltlábúak ezreit, gyakran visznek oda zöld leveleket is, ami a kikelő tojásoknak biztosítja a megfelelő páratartalmat.

Ott tolongnak a sok lyuk előtt. A párok soha nem tévesztik el a saját lakásuk bejáratát. Néhány hónapot töltenek hazánkban. Májusban fészkelnek, és augusztusban, szeptember elején valamennyien elindulnak Afrika felé.

'Prü-prü' hangjukat fújja már a kora őszi szél.

A mezei veréb (Passer montanus) [4] gyakori albérlője az előző két 'madárlaknak', csokoládébarna a fejtetője, oldalán fekete folt különbözteti meg a házi veréb hímjétől. Hangja: 'csirip'.

A madaraknak gazdag táplálékot biztosítanak az itt élő ízeltlábúak óriás szitakötő (Anax imperator), fűrészlábú szöcske (Saga pedo), közönséges virágszöcske (Leptophyes albovittata), mezei tücsök (Gryllus campestris), olasz sáska (Calliptamus italicus), májusi cserebogár (Melolontha melolontha) [5], házi légy (Musca domestica), szarvasbogár (Lucanus cervus).

Előző oldal

Következő oldal